Bögrevers
Elmosogattam tegnap este nyolcra.
Rakosgattam a bögréket fel a polcra.
Rakosgattam a bögréket fel a polcra.
Közöttük van kettő fületlen, de elölről szépek...
Elölről olyanok, mint a többi: épek.
Csak a hibás részt hátra kell tenni,
s nem kell azt a hibát úgy szemügyre venni.
Nézem, s eszembe jutnak most felebarátok,
kiket - képletesen - fületlennek látok.
Úgy teszem fel őket életem polcára,
hogy ne lássak mindig arra a hibára.
Mindig csak a szépre, csak a jóra,
mert ha egyszer én térek nyugovóra,
úgy tesz velem az igazságos Isten,
ahogy a bögréket rakosgattam itt lenn.
A mennyei polcra, nagykegyelmű szemmel,
hátrafelé az én letörött fülemmel.
Elölről olyanok, mint a többi: épek.
Csak a hibás részt hátra kell tenni,
s nem kell azt a hibát úgy szemügyre venni.
Nézem, s eszembe jutnak most felebarátok,
kiket - képletesen - fületlennek látok.
Úgy teszem fel őket életem polcára,
hogy ne lássak mindig arra a hibára.
Mindig csak a szépre, csak a jóra,
mert ha egyszer én térek nyugovóra,
úgy tesz velem az igazságos Isten,
ahogy a bögréket rakosgattam itt lenn.
A mennyei polcra, nagykegyelmű szemmel,
hátrafelé az én letörött fülemmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése