Paradicsom magfogás

Ha meg szeretnénk őrizni egy régi, ízletes paradicsomfajtát, amelynek még esetleg a nevét sem tudjuk, itt a lehetőség, hogy elmentsük a magvakat, amelyeket jövőre elvetünk a kertünkbe, abban a reményben, hogy újból ízlelhetjük a semmihez sem fogható zamatú csemegét.

Hogy gyűjtsünk paradicsommagot?

Szedjük le a legkívánatosabb paradicsomot a legegészségesebb növényről. Vágjuk félbe a paradicsomot, és kanalazzuk ki a magvakat, amelyek a kocsonyás paradicsomhúsban ülnek. A magvakat tegyük pohárba, és öntsünk rá vizet.

Fedjük le a pohár száját papírszalvétával, és rögzítsük le befőttes gumival. Így lefedve a levegő átjárását biztosítjuk, ugyanakkor távol tudjuk tartani a rovarokat, és a port is. Tegyük melegre, például a konyhakredenc tetejére.

Néhány nap múlva beindul az erjedés, amelynek során a csírázás gátló anyagok lebomlanak. A víz felszínét hamarosan penész borítja, az edény aljáról buborékok szállnak fel. A magvak a pohár fenekére süllyednek, míg a gyümölcshús, és néhány mag feljön a víz tetejére. Ezek a csíra és sziklevél nélküli úgynevezett léha magvak, amelyekre nincs szükségünk. Ne várjunk tovább, mert a magvak csírázásnak indulhatnak.

Ekkor öntsük el a vizet, a benne úszó maradványokkal együtt, és a penészréteggel együtt. A magvakat többször jól öblítsük át, majd öntsük szitaszűrőbe, és mossuk át folyóvízzel. Végül a magvakat rázzuk ki papírtányérra vagy papírtálcára egy rétegben, hogy száradjanak. Ne használjunk hajszárítót, vagy egyéb melegítőeszközt! A papírtörölköző vagy szalvéta azért nem jó, mert a magvak hozzáragadnak. A magvakat naponta rázogassuk meg, hogy segítsük a további száradást, és meggátoljuk a magvak összeragadását. Ha sok magot gyűjtöttünk, használjunk több tálcát, így biztosítva a sikeres szárítást. Amikor már megszáradtak öntsük papírzacskóba, és tegyük száraz, hűvös helyre. Pl. fűtetlen verandára, garázsba. Itt várja meg a tél elmúltát, amikor is hozzáláthatunk a vetéshez. Ne feledjük a zacskót felcímkézni és dátumozni.

Akkor fogunk megfelelő utódokhoz jutni, ha újravetés után a szülő növény tulajdonságai változatlanul jelennek meg. Az ilyen fajták az úgynevezett genetikailag stabil heirloom fajták. Ilyenek a magyar tájfajták. Többségük folyton növő, bogyójuk változatos alakú, ízletes.