sárgarépa

Most megmutatjuk, hogyan lehet szép termésed, anélkül, hogy nagyon sok munkát, és energiát kellene belefektess.

Három nagyon fontos előnye van ennek a módszernek:

1. Két-három héttel hamarabb neki kell fognod a sárgarépa termesztésnek, ha ezt a módszert alkalmazod, de a jó hír az, hogy már nyár elején szüretelheted az ízletes répákat.

2.sok időt, és energiát spórolhatsz, hiszen ezt a répát nem kell majd gyérítgetned

3.a sárgarépák gyorsabban fognak nőni, mint a gyom, ezért még a gyomlálással sem kell bajlódnod.

Mit kell tenni annak érdekében, hogy három nap múlva kihajtson a sárgarépa?

A magokat tegyük bele egy sűrűbb szövésű szövet zsákocskába, vagy kendőbe. Fontos, hogy legyen szabad hely, ne tömjük túl a zsákot. Ássunk a földbe egy 25-30 cm-es gödröt, tegyük bele a földbe a zsákocskát, és borítsuk be földdel. 10-12 nap múlva ássuk ki, és látni fogjuk, hogy a magok már mind kicsíráztak.

Öntsük a tálba a magokat, majd szórjuk meg egy kis kukoricakeményítővel, hogy ne tapadjanak mind a kezünkhöz.

Így már könnyen egyesével el tudjuk ültetni a magokat, hiszen a csírázás által nagyobbak lettek, és jobban meg lehet fogni őket. A keményítőtől pedig sokkal láthatóbban lettek, így, ha véletlenül kettő is ment egy helyre, észrevesszük, és külön tudjuk választani őket.

Az elvetett magokat borítsuk be homokkal, vagy szárazabb földdel, és három nap múlva már látni fogjuk az első kibújó hajtásokat.

Szerző: tudasfaja.com

Ennek a fűszernövénynek a szagolgatása 75%-kal javíthatja a memóriádat! Rozmaring!

A rozmaring, fásodó szárú, örökzöld évelő illatos, tűszerű levelekkel és apró fehér, rózsaszínű, lila vagy kék virágokkal. Az egészségre gyakorolt számos pompás hatásáról közismert. Nem véletlen, hogy évszázadok óta egyike a népi gyógyászatban leggyakrabban felhasznált gyógynövényeknek. Számos irodalmi mű is megörökíti a rozmaring érdekes tulajdonságait, köztük Shakespeare legismertebb tragédiája, a Hamlet: "Itt egy rozmarinszál az emlékezetre: kérlek, édes rózsám, hogy jussak eszedbe..."

A rozmaring jótékony hatásai között tartjuk számon a következőket: javítja a memóriát és a közérzetet, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságokkal bír, védi az immunrendszert, serkenti a vérkeringést, méregteleníti a szervezetet, védi a szervezetet a bakteriális fertőzésekkel szemben, késlelteti az öregedést, továbbá gyorsítja számos bőrbetegség gyógyulását.

Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a rozmaringban található karnozinsav képes felvenni a harcot olyan toxikus anyagokkal, amelyek az agyi funkciók frissességét befolyásolják. A rozmaring természetes összetevői értékes fehérjéket biztosítanak az agy számára, amelyek pozitívan hatnak a döntéshozó folyamatokra. Javítják a sérült DNS-ek és sejtek működését. Elősegítik továbbá az acetilkolin lebomlását; ez a kémiai anyag serkenti az emlékezőképességért és az interperszonális kommunikációért felelős sejtjeink működését.

Egy tudományos kísérlet során a vizsgált alanyok egyik csoportja rozmaring illóolajat kapott szagolgatni. Az eredmény figyelemre méltó volt: a csoport tagjai 60-75%-kal nagyobb eséllyel emlékeztek vissza különböző dolgokra, mint az a csoport, akik nem kaptak az illóolajból.

A rozmaring egészségre gyakorolt jótékony hatásai

Memóriajavító - A rozmaring egyik legkorábban dokumentált gyógyászati felhasználásának célja a kognitív képességek serkentése volt: a feljegyzések szerint a rozmaring szagolgatása 75%-kal javíthatja a memóriát és fokozhatja az intelligenciát, valamint a koncentrálóképességet.

Stresszoldó - A rozmaring jellegzetes illata már önmagában javítja a hangulatunkat, kitisztítja az elménket és a gondolatainkat. Enyhíti a stresszt és a szorongást a krónikus szorongásban vagy stresszhormon-egyensúlyhiányban szenvedőknél. Belsőleg vagy külsőleg, a bőrön való alkalmazása esetén hasonló hatást vált ki. Az aromaterápiában a rozmaring illóolajat hasonló célokra használják.

Immunrendszer-erősítő - A rozmaring antioxidáns, gyulladásgátló és antikarcinogén aktív komponensei az immunrendszert veszélyeztető, a szervezetet károsító különböző betegségekkel és kórokozókkal veszik fel a harcot. Az antioxidáns vegyületek mintegy másodlagos védelmi vonalat képeznek a szervezet saját immunrendszere mögött; a rozmaring pedig ezekből a hatékony vegyületekből – úgy mint rozmarinsav, kávésav, betulinsav, karnozin stb. – jelentős mennyiséget tartalmaz.

Antibakteriális szer - Mintha a rozmaring általános immunerősítő hatása nem lenne önmagában is elég, a növény kifejezetten hatásos a gyomrot támadó bizonyos bakteriális fertőzésekkel szemben. A H. pylori baktérium egy gyakori és igen veszélyes kórokozó, amely gyomorfekélyt okozhat. Kimutatták, hogy a rozmaring gátolhatja a kialakulását. Hasonlóképpen, a rozmaring hatásos lehet a Staphylococcus fertőzések megelőzésére, amelynek évente százezrek esnek áldozatul világszerte.

Gyomornyugtató - A rozmaringot a különböző kultúrák hagyományosan a különböző gyomorbántalmak, úgy mint székrekedés, puffadás, hasmenés ellen használják természetes gyógyhatású szerként. Ezekben az esetekben a rozmaring jórészt gyulladáscsökkentő hatását fejti ki, így ha beiktatjuk a heti étrendünkbe, nagyban hozzájárulhat bélmozgásunk optimalizálásához és a gyomor-bél traktus egészségének megőrzéséhez.

Kellemetlen szájszag ellen - Természetes antibakteriális tulajdonságainak köszönhetően a rozmaring segít megszüntetni a kellemetlen szájszagot és felfrissíti a leheletet, miközben segít megőrizni a szájüreg egészségét. Öntsünk fel néhány rozmaringlevelet egy pohárnyi forró vízzel. Gargalizáljunk vagy öblögessük ki a szánkat a kellemesen melegre hűlt főzettel. A rozmaringos öblögető elpusztítja a baktériumokat és órákon át természetesen friss leheletet biztosít!

Serkenti a vérkeringést - A rozmaring stimulálóan hat a szervezetre; serkenti a vörösvérsejtek termelődését és a vérkeringést. Fokozza a létfontosságú szervrendszerek és testrészek oxigénellátását, valamint elősegíti a sejtek tápanyaghoz jutását.

Fájdalomcsillapító - A rozmaringot paszta vagy kenőcs formájában évszázadok óta használják helyileg, az érintett testfelületen fájdalomcsillapítóként. A nehezebben hozzáférhető helyeken, például fejfájás esetén szájon át szedve alkalmazták fájdalomcsillapítóként. Mondhatni, a rozmaring egyik legközismertebb felhasználási célja a migrén megszüntetése. A néphagyomány szerint enyhíti a súlyos migrénes tüneteket, ha rozmaringos főzettel borogatjuk a halántékunkat vagy egyszerűen orron át belélegezzük a rozmaring aromás illatát. Forrás: hobbikert.hu

elkepeszto-hozamu-epret-termelhetsz

http://www.mindenegybenblog.hu/kreativ-kutyuk/elkepeszto-hozamu-epret-termelhetsz

forrás: twice.hu

Hogyan kell a leandert metszeni?

A leander ágait egy kicsivel a levélhónaljak felett metsszük vissza. Ezek a növény azon részei, ahol 3-3 levél kapcsolódik a szárakhoz. Ha ezeken a pontokon metsszük meg a leandert, ezzel új ágak hozására serkentjük. Azaz 3 új ág fog kifejlődni ott, ahol korábban 3 levél helyezkedett el.

Ha az új ágakat hagyjuk egy kicsit nőni, majd ezeket is visszametsszük (a levéltöveknél), ezzel ismét új elágazásra serkentjük a növényt ezeken a pontokon. Ezzel a művelettel tehát ismét megháromszorozzuk a kialakuló ágak számát.

Végeredményként pedig szép gömbölyű, bokros leandert kapunk. Ne feledjük, hogy az első metszés helye a növényen kellően alacsonyan legyen, hogy ez megfelelő alapul szolgáljon az összes többi kialakuló elágazásnak, ahogyan azt a mellékelt ábra is szemlélteti. Bónuszként minden ágvégen egy-egy fürt virág fog kifejlődni. Minél több ága van tehát a növénynek, annál dúsabban fog virágozni.

GYAKORI KÉRDÉSEK A LEANDER METSZÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

Miért kell metszenünk?

A leander metszésének fő oka, hogy ezzel formára alakítsuk a növényt, valamint ösztönözzük az új ágak növekedését, végső soron pedig a gazdagabb virághozamot.

Mikor kell metszenünk?

A leander metszésére a legjobb időszak még teleltetés előtt a szeptember és az október. Az ennél későbbi metszés esetenként a tavaszi növekedés kárára mehet. Ha azonban a növény állapota megkívánja, a metszést teleltetés után, tavasszal is elvégezhetjük.

A virágok a leander idős vagy új ágvégein fejlődnek ki?

A virágfürtök az új ágvégeken nőnek.

Mennyire lehet visszametszeni a növényt?

A leanderek nagyon erős növény, és jól tolerál egy nagymértékű metszést is. Ne féljünk visszametszeni az általunk meghatározott kiinduló magasságra – különösen, ha úgy látjuk, hogy a növény további szabályos növekedése jelentős alakítást igényel.

Citromfa / http://kertlap.hu/citromfa/

Citromfa

A citromfa (Citrus limonum) hidegre jóval érzékenyebb, mint a narancs. – 4-5 fokon leveleit lehullajtja. – 6 fokon a fás részek maradandó károsodást szenvednek. Bár nedves klímán is fejlődik, a gyümölcs tárolhatósága csökken, minősége romlik. A silány, száraz talajt is tolerálja. Gyengén savanyú, jó vízgazdálkodású talajon fejlődik a legjobban.

Történelem

A citrom egyes elképzelések szerint Kínából, mások szerint Észak-Nyugat Indiából származik. Bár pontos eredetét nem ismerjük, az biztos, hogy i.e. 3000 évvel a perzsák és a médek már termesztették. Irakban és Egyiptomban i.sz. 700 körül kezdték termeszteni. Arab kereskedőknek köszönhető, hogy Perzsiából gyorsan átkerült Európába is. Dél-Itáliába i.sz. 200-ban került. 1000-1150 között az egész mediterrán régióban elterjedt. Termesztését tehát mintegy ezer éve kezdték meg az öreg kontinens lakói. Kolumbusz 1493-ban, második útja során vitte a gyümölcsöt a tengerentúlra. A citrom ma ismert fajtái csak a XVI-XVII. században jelentek meg, magas színvonalú nemesítés eredményeképpen. A képen Amalfi teraszos citromültetvénye látható.

Leírás

A citromfa (Citrus lemon, Rutaceae) 3-6 m magasra megnövő fa. Átellenesen álló sima, fényes levelei fiatal korban vörösesek, majd mélyzöldek a hajtáscsúcsok felé, és lejjebb világosabbak. A vöröses virágrügyekből fehér, leggyakrabban ötszirmú, illatos virágok fejlődnek. A virágok egyesével vagy többesével jelennek meg a virágzati tengelyen. A citrom termése kissé tojás alakú, és többnyire csúcsban végződik. Az érett citrom sárga színű és savanyú ízű gyümölcs. Héja: fajtától függően vékony vagy vastag, tárolástól függően zöld vagy sárga, számos olajmiriggyel a külső héjon, és a belső rész vastag, fehér bőrén. Gyümölcshús: halványsárga, 7 – 10 szegmensből áll, tojás formájú magokkal, lédústól bőséges létartalomig.

Környezeti igény

A citrom hidegre jóval érzékenyebb, mint a narancs. – 4-5 fokon leveleit lehullajtja. – 6 fokon a fás részek maradandó károsodást szenvednek. Bár nedves klímán is fejlődik, a gyümölcs tárolhatósága csökken, minősége romlik. A silány, száraz talajt is tolerálja. Gyengén savanyú, jó vízgazdálkodású talajon fejlődik a legjobban.

Konténerben

Hazai klímán, gyümölcstermő növényként konténerben termeszthető. A frissen vásárolt citromfát ültessük 25 cm átmérőjű edénybe. Legalkalmasabb a vízelvezetővel ellátott műanyag cserép. Könnyű, tartós, és átültetéskor a gyökérlabda könnyen kiüthető belőle. További drénnyílásokat létrehozva, bizton elkerülhetjük a víz pangását.

Könnyű, jó szerkezetű virágföldet használjunk. A talajt perlit hozzákeverésével tovább könnyíthetjük. Kerti talajt sose használjunk, csak minősített virágföldet. A felső gyökerek a talajfelszínhez közel essenek. Nyomkodjuk le a talajt a gyökérlabda körül. Rögzítsük karóhoz. 2-3 évenként ültessük át a növényt.

Alapos beöntözés után tegyük déli, nyugati kitettségű, napos helyre. A huzatot kerüljük. Ha a szobából a kertbe, teraszra visszük, fokozatosan szoktassuk az erősebb napfényhez. Öntözzünk rendszeresen. Sose hagyjuk kiszáradni a talajt. A megfelelő páratartalmat vízpermetezéssel biztosíthatjuk. A konténert kavicságyra is állíthatjuk, amelyet rendszeresen öntözünk. Havonta tápozzuk. Használjunk komplex, mikroelem tartalmú műtrágyát.

A virágok beporzását mi is segíthetjük, finom ecsettel vihetjük a virágport a bibére. Így valószínűleg a termésben is gyönyörködhetünk.

Rovarkártevők, tetvek ellen úgy védekezhetünk, ha a fertőzött területet alkoholos vattával megtisztítjuk. Üvegházi molytetű ellen permetezzünk például szappanoldattal. A permetlét az alábbi módon készíthetjük el: Egy liter vízhez adjuk két evőkanál folyékony szappant.

A felnyurgult vesszőket október elején vissza lehet vágni.

Teleltetés

Ha az éjszakai hőmérséklet a fagyponthoz közelít, akkor vigyük őket zárt hűvös, de világos helyre. Az öntözést csökkentsük a minimálisra. Ne műtrágyázzunk, ne tápoldatozzunk!

Télen fűtött helyiségekbe csak akkor kerüljön, ha a fény és a páratartalom elegendő számára. Tartsuk egyenletes a hőmérsékleten, a növény pedig legyen távol a sugárzó hőtől, a fűtőtesttől, tegyük a lakás déli ablakához, és megfelelő mennyiségű párologtatóval teremtsünk párás környezetet számára. A téli kevés fényben és a meleg szobahőmérsékleten a növény nem kerülnek nyugalmi állapotba, ezért vízhajtásokat fejleszt. Tavasszal az első erősebb napsugarak hatására a szabadba kihelyezett növényen ezek a gyenge hajtások megperzselődnek. Természetesen így a nyári fejlődés is gyengébb lesz. Lehetőleg tehát kerüljük a meleg teleltetést. A hideg beállta előtt mérsékelten öntözzünk, így a csökkenő hőmérséklet és a rövidülő nappalok hatására lassan nyugalomba vonul. Új hajtások ilyenkor már nem képződnek, a nyáriak pedig lassan beérnek.

NYÍLÁS UTÁN: MI LEGYEN A TULIPÁN HAGYMÁIVAL?

•  2011.04.15
 
•  Bálintgazda.hu
•  
  • Bálint György kertről, növényekről
   
  • /Aktuális kert
   
  • /Április

Véget ér a tavaszelő, nemsokára elnyílnak a tulipánok, a jácintok, a nárciszok, a krókuszok és a többi hagymás virág. Ahhoz, hogy jövőre is hasonlóan gazdag virágzásban legyen részünk, egy-két szabályt érdemes megjegyezni.

A tulipánok megfelelő termőhelyen három évig maradhatnak bolygatás nélkül. Ezalatt a kisebb hagymák megnőnek, sarjhagymák keletkeznek, a tulipánnal beültetett ágyás tovább gazdagodik. Most azzal segíthetjük a hagyma tápanyagokkal való feltöltődését, és azzal akadályozhatjuk meg a vírusfertőzés terjedését, hogy az elnyílt virágokat közvetlenül a virág alatt letörjük, és a virágokat elégetjük. Ennek hiányában a megtermékenyült magházban magok képződnek és ezek beérlelése a hagymától sok tápanyagot von el.

A megmaradt virágszárból és a levelekből a tápanyagok folyamatosan a hagymába húzódnak olyannyira, hogy a szárak őszig elszáradnak. A harmadik éve virágot hozó hagymákat visszahúzódásuk után (június-júliusban) szedjük fel, tároljuk hűvös kamrában augusztus végi kiültetésükig.

A jácintok évekig a kertben maradhatnak. Hagymájuk nem fagyérzékeny, de arra számítani kell, hogy a virágok egyre kisebbek és ritkábbak lesznek. Igaz, a virágfüzér nagyságának csökkenéséért ellenszolgálatot nyújt a jácint utolérhetetlen illata és tiszta, élénk színe.

A nárciszok hagymáit csak akkor kell fölszedni, ha már túlságosan elterjedtek, sűrűn állnak vagy át akarjuk telepíteni őket.

A krókusz és a kígyóhagyma hasonlóan viselkedik: őszig a lombjuk teljesen visszahúzódik.

A felsoroltakon kívül a hazai kertekben még sokféle hagymás virág díszlik, amelyek érdemesek lennének az elterjedésre.Közülük most csak a császárszakállt, a gyöngyvirágot, a ritkábban ültetett hóvirágot, a téltemetőt, az odvas keltikét, a tavaszi tőzikét és a szcillát említem meg.

Hogyan legyen szép a gyep?

Hogyan legyen szép a gyep?

A gyeptelepítés legalkalmasabb időpontja augusztus végén, szeptember elején van. Céltudatosan írok gyeptelepítést és nem gyepvetést, mert gondolj arra, hogy ez a munka 10-15 évre hat ki, tehát érdemes nagyon körültekintően, takarékosan de alaposan elvégezni.

A gyeptelepítés a terület elrónázásával veszi a kezdetét. A pázsitterület lejtése 1-2% legyen, hogy a tavaszi hóolvadás vize lefolyjék róla. Ezután következik a talaj javítása, mert - bármilyen különös - a pázsit tápanyagigényes növény. Ezért a talajba érett istállótrágyát, tőzeget vagy zsákos szervestrágyát kell keverni. Gondolj arra, hogy a gyepet rendszeresen (hetente!) nyírjuk és ez bizony sok nedvességet és főként tápanyagot használ fel. Ezután a talajt fel kell ásni és nagy gondossággal, morzsalékosra elmunkálni, hogy az apró fűmagot befogadja.

Sokféle fűmagkeverék kapható a kereskedelemben. Válaszd a célnak megfelelőt! Ha arra gondolsz, hogy a gyerekek fognak tollaslabdázni, futkározni rajta, akkor a strapát jobban elviselő Sport keveréket ajánlom, ha viszont csupán esztétikai igényeket elégít ki a pázsit, akkor a finomabb Pázsit keverék lesz alkalmasabb. Abhoz, hogy kezdettől fogva szép, sűrű legyen a gyep, négyzetméterenként legalább 30-40 gramm fűmagot kell elvetned, méghozzá egyenletesen! Ennek előkészítésére mérj ki egy négyzetméternyi területet, 40 gramm fűmagot, és készíts egy próbavetést, etalont!

Ezzel még nincs vége a bonyolult folyamatnak. A fűmag csak akkor csírázik, ha sekélyen a talaj felszíne alá kerül, ezért gereblyével a magot be kell a talajba veregetni. Ha sok fűmag marad a felszínen, akkor a verebek és más madarak rájárnak, megdézsmálják a költséges vetésünket. Ezután a talaj felszínét tömöríteni kell. Kisebb felület esetén a legegyszerűbben úgy történhet, hogy a lapát hátával ütögetjük a talajt, nagyobb területet viszont hengerezéssel kell tömöríteni. Ennek az a célja, hogy a nedves talajrészecskék a fűmaghoz tapadjanak és elősegítsék annak gyors csírázását.

A befejező munka az öntözés. Amíg melegebb van, addig naponta, reggel és este is meg kell öntözni a friss vetést, mégpedig ügyelve arra, hogy a fűmagot ne mossuk ki, mert akkor a vetés egyenetlen, foltos lesz. A most lezajlott gyeptelepítés eredménye már egy hét múlva megmutatkozik: kezdetben csak gyámoltalan, kis fűszálacskák jelennek meg, de azután gyorsan kizöldül a felület.

Sok baj van a gyomirtó szerekkel, ezért váltig arra biztatom a kiskertek művelőit, hogy inkább kapáljanak, minthogy gyomirtó szereket használjanak, amelyek készakarva vagy tudatlanságból sokszor okoznak károsodást a növényállományban.

Pedig kár ilyen módon beleavatkozni, amúgy is előfordul, hogy a természet csúfoskodik velünk.

Murphy törvénye a kertben

Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmedet A. Bloch: Murphy törvénykönyve, avagy miért romlik el minden című könyvére, amelyet én is nagyokat derülve olvasgatok. Ha kezedbe akad, föltétlenül nézd át. A kertészkedés egyik törvénye például így szól: "Abból terem a legtöbb, amire a legkevésbé van szükséged."

A kertészkedés területéről egész sor Murphy-törvény megalkotására kínálkozik lehetőség. Ezek közül csak egynek az előzményét szeretném Veled megosztani. Évekig vágytam arra, hogy legyen a kertemben egy ökörfarkkóró, elegánsabb nevén: királyné gyertyája, botanikai néven: Verbascum phlomoides. Igen ám, de ennek a növénynek se a magja, se a palántája nem kapható a kereskedelemben. Közelünkben a Tihanyi félsziget természetvédelmi területén díszlik, és én nem kívántam megsérteni a természetvédelmi törvényt azzal, hogy kiások egyet és a kertembe telepítem. És mit tesz isten?! Egyszer csak a kert évelőágyában megjelent egy ökörfarkkóró magonc (még szerencse, hogy nem kapáltam ki!), és azóta rendszeresen virágzik, elszórja magjait és hol itt, hol ott - az idén éppen a kapu előtt -neveli ki hatalmas, kétméteres, roppant dekoratív, sárga virágfüzérét.

Hogy is szólhatna tehát Murphy ide vonatkozó törvénye: "Amit nagyon szeretnél, az beszerezhetetlen, de magától megvalósulhat."

De lássuk a tennivalókat!

Mit lehet még vetni?

Augusztus második felében még egy sor zöldségfélét lehet vetni és ültetni.Zöldbabnak való, sárga- vagy zöldhüvelyű babvetőmagot még érdemes vetni, mert a fagyok előtt friss hüvelyeket szedhetünk róla. Most újra vethető azöldborsó is, mert a hűvösebb, rövidebb nappalok idején a tavaszit megközelítő termést várhatunk.

Föltétlenül vessél téli feketeretekmagot! Nem tudom, hogy ezt a zöldségfélét miért hanyagoljuk el, pedig a jól eltartható retek a téli, zöldségszegény időszakban nagyszerű kísérője különböző főtt ételeknek és a hideg vacsoráknak.

Augusztus végéig még palántázhatsz téli fejeskáposztát, vöröskáposztát, karalábét, kínai kelt, bimbóskelt és gumós köményt.

A késői termények sikere attól függ, hogy a talajukat jól előkészítették-e. Az ásás, az aprólékos gereblyézés ilyenkor is elengedhetetlen. Amikor pedig a növények már fejlődőben vannak, akkor bőségesen el kell látni őket öntözővízzel és könnyen felvehető nitrogénnel.

A parlagfű újra felbukkan

Végül egy veszedelmes, gyorsan terjedő gyom-növényről.

A parlagfű (amelyet sokan helytelenül vadkendernek neveznek) most virágzik és hihetetlen tömegben szóija a levegőbe parányi virágpor szemcséit, amelyek sok embernek kellemetlen, allergiás megbetegedést okoznak.

Az egyetlen védekezés e jelenség ellen az, ha a parlagfüvet kigyomláljuk vagy kikapáljuk - még mielőtt virágozni kezdene. Ezzel elejét vehetjük annak, hogy jövőre még több gyommal kelljen megküzdenünk.

Kelt Füreden, augusztus közepén

Paradicsom magfogás

Ha meg szeretnénk őrizni egy régi, ízletes paradicsomfajtát, amelynek még esetleg a nevét sem tudjuk, itt a lehetőség, hogy elmentsük a magvakat, amelyeket jövőre elvetünk a kertünkbe, abban a reményben, hogy újból ízlelhetjük a semmihez sem fogható zamatú csemegét.

Hogy gyűjtsünk paradicsommagot?

Szedjük le a legkívánatosabb paradicsomot a legegészségesebb növényről. Vágjuk félbe a paradicsomot, és kanalazzuk ki a magvakat, amelyek a kocsonyás paradicsomhúsban ülnek. A magvakat tegyük pohárba, és öntsünk rá vizet.

Fedjük le a pohár száját papírszalvétával, és rögzítsük le befőttes gumival. Így lefedve a levegő átjárását biztosítjuk, ugyanakkor távol tudjuk tartani a rovarokat, és a port is. Tegyük melegre, például a konyhakredenc tetejére.

Néhány nap múlva beindul az erjedés, amelynek során a csírázás gátló anyagok lebomlanak. A víz felszínét hamarosan penész borítja, az edény aljáról buborékok szállnak fel. A magvak a pohár fenekére süllyednek, míg a gyümölcshús, és néhány mag feljön a víz tetejére. Ezek a csíra és sziklevél nélküli úgynevezett léha magvak, amelyekre nincs szükségünk. Ne várjunk tovább, mert a magvak csírázásnak indulhatnak.

Ekkor öntsük el a vizet, a benne úszó maradványokkal együtt, és a penészréteggel együtt. A magvakat többször jól öblítsük át, majd öntsük szitaszűrőbe, és mossuk át folyóvízzel. Végül a magvakat rázzuk ki papírtányérra vagy papírtálcára egy rétegben, hogy száradjanak. Ne használjunk hajszárítót, vagy egyéb melegítőeszközt! A papírtörölköző vagy szalvéta azért nem jó, mert a magvak hozzáragadnak. A magvakat naponta rázogassuk meg, hogy segítsük a további száradást, és meggátoljuk a magvak összeragadását. Ha sok magot gyűjtöttünk, használjunk több tálcát, így biztosítva a sikeres szárítást. Amikor már megszáradtak öntsük papírzacskóba, és tegyük száraz, hűvös helyre. Pl. fűtetlen verandára, garázsba. Itt várja meg a tél elmúltát, amikor is hozzáláthatunk a vetéshez. Ne feledjük a zacskót felcímkézni és dátumozni.

Akkor fogunk megfelelő utódokhoz jutni, ha újravetés után a szülő növény tulajdonságai változatlanul jelennek meg. Az ilyen fajták az úgynevezett genetikailag stabil heirloom fajták. Ilyenek a magyar tájfajták. Többségük folyton növő, bogyójuk változatos alakú, ízletes.

Így tartsd életben az orchideát!

Csodaszép, amikor megkapjuk. Két hónapig virágzik is, majd hoz egy-két levelet, aztán elkezd szürkülni, egy darabig vegetál, majd elpusztul. Ugye ismerős? Pedig ha betartod szakértőnk tanácsait, semmi hókuszpókuszra nem lesz szükséged ahhoz, hogy e különleges növény évekig otthonod dísze maradjon. 

Rengetegféle orchidea létezik, de a leggyakoribb fajta mégis a phalaenopsis, más néven pillekosbor vagy lepkeorchidea. Ha otthon szeretnénk orchideát nevelni, érdemes ezt a típust választani, mert tartása jóval egyszerűbb a többi fajtánál.

1. Mikor és hogyan öntözzük?

Az orchideát akkor érdemes megöntözni, amikor az ültető közeg majdnem kiszáradt. Ez heti egy, maximum két locsolást jelent. A földlabda nedvességtartalmára a léggyökerek színe utal. Amíg zöldek a gyökerek, nincs szüksége a növénynek vízre, ha viszont világos szürkés árnyalatúvá válnak, akkor meg kell öntözni az orchideát. 

A lágy vizet és az esővizet szereti a legjobban, de csapvízzel sem tesszük tönkre, azt viszont lehetőség szerint két-három napig hagyjuk állni, hogy a mészkő leülepedhessen belőle. Fontos, hogy a víz hőmérséklete langyos legyen, semmiképp sem hideg, nehogy megfázzanak a gyökerek. Felülről öntözzük, közepes vízsugárral vagy permetezővel spricceljük a földlabdát. Arra is ügyeljünk, hogy ne álljon vízben a növény, mert ez esetben elrothadhatnak a gyökerek. 

Tipp: Szerezzünk be egy vízpermetezőt (pl. IKEA Vildbär, 250 Ft), vagy fogjuk be az ablaktisztító kiürült flakonját, töltsük meg vízzel, így mindig szoba-hőmérsékletű folyadékkal spriccelhetjük az orchideát.  

2. Árnyékos vagy napos helyre tegyük?

Világos, de tűző naptól mentes helyen neveljük orchideánkat. Nyáron kitehetjük a teraszra, de az erős, direkt napfénytől akkor is óvni kell.

Tipp: Déli ablakban különösen szeret a növény, de télen, mikor nagyon alacsonyan jár a nap, tegyük át nyugati vagy keleti ablakba, különben megégnek a levelek. Ha erre nincs módunk, akkor az ablaktól távolabbi, de még világos hely is megfelel neki. 

3. Milyen hőmérsékletet és páratartalmat kedvel?

A 18–24 °C hőmérsékletű lakásban kiválóan érzi magát a lepkeorchidea, sőt nyáron a 27–28 °C–ot is kibírja, de hidegben a növekedése leáll, a fejlődésben levő bimbók lehullanak. A 60–70%-os relatív páratartalmat szereti a legjobban, ha lakásunk ennél szárazabb, spricceljük, öntözzük gyakrabban az orchideát. 

4. Milyen edényben neveljük?

Az orchideákat átlátszó műanyag cserépben árulják, de ennek csak a tenyészidőszak alatt van jelentősége, utána bármilyen (fém, kerámia, műanyag stb.) edényben eredményesen nevelhetjük a növényt.  A cserépnél viszont egy dologra figyelni kell: olyat válasszunk, aminek az alja nem lapos, hanem kis lábakon áll. A cserép és a kaspó között így létrejövő egy-két centiméternyi légrés fogja megakadályozni azt, hogy a felesleges vízben rothadásnak induljanak a gyökerek.

5. Mit tegyünk, ha elvirágzott?

Miután leszáradt az utolsó virág is, metsszük le a szárat a második vagy harmadik ízköz felett. Ezzel másodvirágzásra serkentjük a növényt. 

6. Mi a teendő, ha nem virágzik, csak levelet hoz, vagy azt se?

Tudnunk kell, hogy természetéből adódóan a növény nyáron inkább levelet növeszt, és télen virágzik. Persze ha jól bánunk vele, évente kétszer-háromszor is megörvendeztethet azzal, hogy virágba borul. Ha hosszabb idő után se virágot, se levelet nem hoz, akkor tápanyaghiányra gyanakodhatunk. Hasznos lehet ilyenkor átültetni, illetve virágtáppal segíteni a fejlődést. 

7. Mikor és mivel tápoldatozzuk?

Ahhoz, hogy orchideánk évente legalább kétszer virágozzon, szinte nélkülözhetetlen a tápanyagpótlás. Rendszeresen, három-négy hetente tápozzuk a növényt, pl. Florimo orchidea-tápoldattal. 

Tipp: Vásároljunk még egy vízpermetezőt, vagy fogjunk be még egy kiürült ablaktisztítós flakont, és készítsünk egy nagyobb adag oldatot; így nem kell minden alkalommal külön méricskélnünk, és mosogatnunk a beszennyezett edényeket.

8. Mikor ültessük át és hogyan?

Két-három évente ültessük át növényünket speciális orchideaközegbe, amely fenyőkéreg, kókuszrost, perlit és tőzegmoha keveréke. Kertészetekben és virágboltokban már kisebb kiszerelésben is kapható. Az átültetést érdemes a nyugalmi időszakban (tehát amikor már nem virágzik a növény), és annak is inkább a végén elvégezni.

Tipp: Figyeljünk arra, hogy az új ültető cserép mérete ne legyen sokkal nagyobb az előzőnél, mert akkor csak a gyökérzet fejlődik, a növény többi része nem.

9. Milyen betegség támadhatja meg?

Ritkán támadja meg kártevő az orchideát, ha mégis előfordulna, akkor valószínűleg takácsatka vagy levéltetű lesz a kórokozó, amit megfelelő permetszerrel távolítsunk el. Ha a növény levelei elkezdenek sárgulni, barnulni, az nem feltétlenül betegségre utal, előfordulhat, hogy a nap égette meg őket. Ilyenkor helyezzük át az orchideát olyan helyre, ahol szűrtebb fényhez jut, és várjuk, hogy újra egészséges leveleket hajtson.

Cikkünk megírásában  Miklós Csabi segített Miklós Csabi nemcsak borainak ad egyedülálló neveket,saját pályafutása sem mentes a meglepetésektől. Talán kevesek tudják, hogy a legviccesebb móri borász a Kertészeti Főiskolán végzett, így a borok mellett a növények világában is otthon van. Íme, az ő tippjei: Mit tegyünk, ha elvirágzott az orchideánk?  – Várjunk és imádkozzunk, vagy vegyünk egy újat, ha lehet, magyar termelőtől, és az elszáradt virágot vágjuk le úgy, hogy maradjon 2-3 ízköznyi csonk. Mit tegyünk, ha nem virágzik, csak levelet hoz, vagy azt se?  – Ajándékozzuk anyósunknak, vagy ha ilyen személy nem létezik, akkor a legközelebbi uszodát keressük fel, és próbáljuk becserélni éves bérletre. Mikor ültessük át és hogyan?  – 2-3 évente, meditatív jógazenei aláfestéssel, 2 pohár móri ezerjó kíséretében. Nyáron kitehetjük-e a teraszra?  – Igen, de ne tűző napra, mert akkor nem lesz alkalmas szomszédok bosszantására. Milyen betegség támadhatja meg? Mivel védekezzünk ellene?  – Semmi nem állhat orchideánk útjába... Magyarországon, sőt a Kárpát-medencében nincs az orchideáknak természetes ellensége, kórokozója, kártevője. Csak az irigy, kleptomán vendégeinktől kell óvnunk őket.