Ezt a 25 ajándékot gyermekeid soha nem fogják elfelejteni

Véget értek az ünnepek. gyermekeink tele voltak kíváncsísággal, az ajándékvárással és az együtt töltött időket várták. Visszagondolva, melyikünk emlékszik arra, hogy minden évben milyen ajándékot kapot? Biztosan voltak olyan ünnepek, amikre szívesebben emlékszünk, mert nagyobb ajándékok voltaka  afa alatt, de valószínűbb, hogy a kapott tárgyakat elfelejtettük. Mert nem ez számít!

Ha már szükők vagyunk akkor ez az érzés pláne erősebb s inkább azokra az együtt töltött, felejthetetlen időszakokra gondolunk, amikor beszélgettünk, játszottunk szüleinkkel. Felmerül a kérdés, hogy a mai fogyasztói társadalomban mit adhatunk gyermekeinknek, amire emlékezni fognak? Amit magukkal hordozhatnak a szívükben?

Íme a 20 legemlékezetesebb dolog listája, véleményünk szerint:
Meg­erő­sí­tés: Néha egyet­len báto­rító szó is meg­vál­toz­tat­hat egy egész éle­tet. Mondd el a gyer­me­ked­nek, hogy milyen nagyra tar­tod őt. És ismé­teld el neki min­den egyes adandó alka­lom­mal újra és újra.

Kihí­vás: Támo­gasd őt abban, hogy mer­jen nagyot álmodni és idő­vel olyas­mire is képes lesz, amit nem is gon­dolt volna magá­ról és te sem álmod­tál volna.

Együtt­ér­zés: Az élet sok­szor nem igaz­sá­gos és soha nem is lesz az. Így, ami­kor valami rosszat köve­tett el, vagy más cse­le­ke­de­tét kell meg­ítél­nie, tanítsd meg, hogy ne elsőre ítél­kez­zen és felette se ítél­kezz azonnal.

Elé­ge­dett­ség: Az ember min­dig töb­bet akar, az örök elé­ge­det­len­ség foly­ton jelen van az éle­tünk­ben, ezért az egyik leg­na­gyobb aján­dék, amit adhatsz a gyer­me­ked­nek az, hogy elé­ge­detté teszed azzal, amije van, de sosem azzal, ami­lyen, mert azzal kap­cso­lat­ban min­dig akar­jon több és jobb lenni.

Kíván­csi­ság: Tanítsd meg neki, hogy kér­dez­zen: mit, miért, miért nem, hogyan? Egy szülő szá­ját soha ne hagyja el a “Ne kér­dezz már annyit!” mondat!

Elszánt­ság: Az ember sike­res­sé­gé­nek egyik leg­meg­ha­tá­ro­zóbb tényezője aka­rat­ere­jé­nek mér­téke. Segíts neki, hogy minél elszán­tabb legyen.

Fegye­lem: A gye­re­kek­nek min­dent meg kell tanul­niuk, hogyan kell visel­kedni, mások­kal kom­mu­ni­kálni, ered­mé­nye­ket elérni és álma­i­kat meg­va­ló­sí­tani. A fegye­lem egy olyan pozi­tív tulaj­don­ság, ami köze­lebb visz őket ehhez.

Ösz­tön­zés: A sza­vak­nak hatal­mas ere­jük van, amik­kel épí­teni és nagyon könnyen rom­bolni is lehet. Azok a mon­da­tok, ami­ket gyer­me­ked­nek mon­dasz, egész éle­tér­ere szár­nya­kat adhat­nak neki, de ugyan­úgy romba is dönt­heti őt. Tehát jól gon­dold át, mit mikor mondasz.

Keresd a szépséget: Segíts, hogy gyer­me­ked min­den­ben meg­ta­lálja a szé­pet, még az élet leg­ap­róbb rész­le­te­i­ben is.

Nagy­lel­kű­ség: Tanítsd meg, hogy legyen nagy­lelkű a te dol­ga­id­dal, hogy aztán később a saját­ja­i­val is azzá váljon.

Őszin­te­ség: Azok a gye­re­kek, akik korán meg­ta­nul­ják az őszin­te­ség fogal­mát, nagyobb való­színű­ség­gel vál­nak őszinte felnőt­tekké. Azok a felnőt­tek, akik őszin­tén és igaz módon bán­nak mások­kal, sok­kal bol­do­gabb, elé­ge­det­tebb éle­tet élnek és job­ban alszanak.

Puszik és ölelések: Egy gye­rek soha nem lehet elég idős ahhoz, hogy a szülő fizi­ká­li­san is kinyil­vá­nítsa az iránta érzett sze­re­te­tét. Ezért öleld meg őt, ahány­szor csak lehet.

Kép­zelőerő: A világ min­den nap­pal gyor­sab­ban és gyor­sab­ban vál­to­zik. A hol­nap már nem olyan lesz, mint a mai nap. A nagy kép­zelőerő­vel bíró embe­rek nem csak meg­élik, de for­mál­ják is a világot.

Vedd ölbe: Egy mese elol­va­sá­sá­hoz, egy jó beszél­ge­tés­hez nincs jobb hely anya és apa ölé­nél, ráadá­sul min­dig kéz­nél van :-).

Éle­ten át tartó tanulás: Ha valaki sze­re­tet­tel, érdeklő­dés­sel tanul, egész más, mint ami­kor kény­te­len elsa­já­tí­tani egy isme­ret­anya­got, csak azért, hogy átmen­jen a vizs­gán, vagy ked­vez­zen a szü­le­i­nek. Az éle­ten át tartó tanu­lás meg­ta­nu­lása ott­hon kezdő­dik, ezért olvas­sa­tok minél töb­bet, tegyen fel kér­dé­se­ket, tanulja meg sze­retni a tanulást.

Közös étke­zés: A közös csa­ládi étke­zé­sek nagyon szo­ros köte­lé­ket fon­nak a gyer­mek és a szülők közé. Az a csa­lád, ame­lyik nem eszik együtt, nem is fejlő­dik együtt.

A ter­mé­szet szeretete: Az a gye­rek, aki érté­keli a körü­lötte lévő élő­vi­lá­got, meg­ta­nul vigyázni is arra. A leg­több szülő arra tanítja a gyer­me­két, hogy rak­jon ren­det a szo­bá­já­ban és vigyáz­zon a dol­ga­ira, de ugyan­ezt meg kel­lene taní­tani nekik a ter­mé­szet­tel kap­cso­lat­ban is.

Opti­miz­mus: A pesszi­mis­ták soha nem vál­toz­tat­ják meg a vilá­got. Az opti­mis­ták igen.

Büsz­ke­ség: Tanítsd meg, hogy érté­kelje a kis dol­go­kat az élet­ben és legyen büszke rájuk, mert sok kicsi cse­le­ke­det­tel nagy dol­go­kat vihet véghez.

Hibázni nem bűn: A gye­re­kek gye­re­kek. Engedd, hogy kísér­le­tez­ze­nek, pró­bál­koz­za­nak és egy­ben hibáz­za­nak is.

Önbe­csü­lés: Azok a gye­re­kek, akik érté­ke­lik önma­gu­kat, maga­biz­to­sab­bak, nagyobb az önbe­csü­lé­sük, így nagyobb való­színű­ség­gel vál­nak olyan felnőt­tekké, akik kitar­ta­nak az elveik mel­lett, egy­ál­ta­lán, van­nak elveik.

Humor: Neves­se­tek együtt min­den nap, mert a neve­tés gyógyír min­den sebre.

Sta­bi­li­tás: A sta­bil ott­hon az, amire a gye­re­kek az egész éle­tü­ket épí­tik. Tud­niuk kell a helyü­ket a csa­lád­ban, hogy kiben bíz­hat­nak és ki az, aki ott lesz, ha szük­sé­gük van rá.

Idő: Az idő az egyet­len aján­dék, amit soha nem kap­hatsz, vagy sze­rez­hetsz vissza. Figyelj rá, hogy kinek, mennyit adsz belőle!

Osz­tat­lan figyelem: Időről-időre kap­csolj ki min­dent, tele­font, lap­to­pot, tévét, hogy min­den figyel­med­del gyer­me­kedre kon­cent­rál­hass. Hidd el, min­den­nél töb­bet jelent majd nekik egy olyan óra, ami­kor csak ti létez­tek, semmi más.

Sze­re­tet: Az összes, eddig fel­so­rolt aján­dék közül a legnagyobb!

A cikk Jos­hua Bec­ker írása alap­ján készült.