Gyerekszobák / inspiraciok.hu

DIY TULIPÁNFA VIRÁG LÁMPA

Egyszerű és csodás DIY lámpa recept következik, amihez mindösszesen egy fél méter pamutvászon, drót, olló, ragasztópisztoly, dekupázs ragasztó, ecset, gombostű és egy nagyobb méretű ledes izzó szükségeltetik. Készíts el többet belőle, és függeszd őket a gyerekszobába!

KLIKK IDE A CIKK FOLYTATÁSÁÉRT!

You might also like:

Gyerekszoba dekoráció: papírvirágokból

Virág dekoráció másképpen!

Gyerekszoba dekoráció: gomba ülőke

Kreatív hálószobai lámpa

Linkwithin

2014. 05. 19.

Dekoráld gyerekrajzzal a falad!

Néha, sőt elég gyakran annyira fantasztikus alkotások születnek a gyermekeink keze által, amit érdemes kirakni a falainkra! Jó emlékeket ébresztenek bennünk és nagyon pozitív kisugárzása van ezeknek a műveknek, kár lenne, ha a fiókok mélyén lapulnának. Igen ám, de hogyan lehet ezt rendezetten megtenni? 10+1 különleges tippet mutatok erre!

KLIKK IDE A CIKK FOLYTATÁSÁÉRT!

You might also like:

Kreatív ötlet: 5+1 csináld magad képkeret

5 különleges csináld magad képkeret

10+1 kreatív ötlet hogyan dobd fel az üres falaidat!

Ha egy kép a falon...

Linkwithin

2014. 02. 07.

Falmatrica saját kezűleg

Lányka szoba kinőhetetlen dekorációja, amit házilag is fillérekből elkészíthetsz. Vásárolj hozzá öntapadós matricát (vagy használhatsz scrapbook papírt + dekupázs ragasztót), válassz egy szív motívumot, és nyomtasd ki. Ha óvatos vagy, és biztos a kezed, a monitorra helyezett papírra kézzel is átmásolhatod. Vágd ki a sablont, és rajzold fel az öntapadós fóliára. Ezt ismételd meg annyiszor, amennyiszer kelleni fog neked. A szív motívum alsó csücskét használd origónak amikor felszerkeszted a falra a sorokat. Ceruzával és vízszintezővel dolgozz. Aztán jöhet a ragasztás.

kép forrása


Íme az én szívem Nektek! :) Szép hétvégét!

 

 Még több papírgurigás ötletre vágysz? Nézd meg ezeket is!

-különleges dekoráció a nappaliba wc papír gurigákból
-pixelkép házilag, gurigákból 
-madáretető gurigából

You might also like:

Falmatrica a falon - webáruház ajánlóval!

FALMATRICA VAGY FALFESTÉS - AQUARELL HATÁSSAL

Különleges falmatrica: amit Te készítesz

Albérletben otthonosan

Linkwithin

2013. 10. 30.

Gyerekszobai dekoráció: világító felirattal

A gyermeketek nevét, vagy bármi más feliratot is elkészíthettek ezzel a módszerrel, igazán ötletes. A ráfordított energia 2 óra volt, Hannah szerint, aki kislányának készítette ezt a gyerekszobai dekorációt. Scrapbook papírra lesz szükségetek, (vagy akár festhettek is színes papírt egy vastag kartonra), hullámkartont is szerezzetek be. Ragasztópisztolyt, és betűsablont fog kelleni még, no meg ledsor, vagy elemes, vagy konnektorba dugható, de ez esetben gondoljátok át hol szeretnétek e feliratot, és hol van az áramforrásotok... A siker garantált, bárkinek is készítitek el!

Íme a legkedveltebb gyerekszobai inspirációk:

-tippek kis gyerekszoba berendezéséhez
-Könyvespolcból babaház
  -5+1 beépített menő kuckós ágy
-dekorálj ruhával
-pom-pom sorozatgyártásban

You might also like:

Betű dekoráció: kreatívan gipszből

KREATíV VILÁGíTÓ FELIRAT

Gyerekszobai ötletek: elveszett tárgyak bekeretezve

Gyerekszobai ötletek: inspiráló megoldások!

Linkwithin

2013. 10. 10.

Gyerekszobai ötletek: elveszett tárgyak bekeretezve

Gyerekes anyukák előnyben! Ehhez a kreatív projekthez fél pár- vagy akár kinőtt kesztyűkre, zoknikra, ruhákra van szükség. Olyan ruhadarabokat érdemes összeválogatni, amik jó emlékeket is ébresztenek bennünk. Össze kell őket párosítani szigorúan esztétikai alapon, és egyforma keretbe tenni őket, egy-egy jópofa felirat kíséretében. Szuper gyerekszobai, vagy folyosói dekoráció lehet belőle.

Íme a legkedveltebb gyerekszobai inspirációk:

-tippek kis gyerekszoba berendezéséhez
-Könyvespolcból babaház
  -5+1 beépített menő kuckós ágy
-dekorálj ruhával
-pom-pom sorozatgyártásban

You might also like:

Gyerekszobai ötletek: inspiráló megoldások!

Gyerekszoba dekoráció: gomba ülőke

Pillangós kreatív ötletek - lepke rajongóknak

Gyerekszoba dekoráció: papírvirágokból

Linkwithin

2013. 07. 26.

Gyerekszobai ötletek: inspiráló megoldások!

Egy ügyfelemnek kerestem vidám gyerekszobai megoldásokat, amik nem feltétlen nagy költségvetésből megoldhatóak. Nézzétek meg ti is ezeket az inspiráló képeket, ha nem hagyományos gyerekszobai megoldásokat szeretnétek... (egy része a képeknek, már szerepelt korábban is az oldalamon, talán ismerős lehet, mert azokat nagyon jó kiindulási alapnak gondolom) Neked van kedvenc inspirációs fotód a témában? Töltsd fel facebook oldalamra, nagyon kíváncsi vagyok rá!

TIPP: válassz ki egy vagány tapétát, vagy színt a gyerekszobába, és használd bátran egy egész falszakaszon, vagy egy bútoron!

Kidsroom inspiration...

Íme a legkedveltebb gyerekszobai inspirációk:

-tippek kis gyerekszoba berendezéséhez
-Könyvespolcból babaház
  -5+1 beépített menő kuckós ágy
-dekorálj ruhával
-kreatív ötlet: gumiállatkákból cserép

You might also like:

Gyerekszobai ötletek: elveszett tárgyak bekeretezve

Tippek kis gyerekszoba berendezésére

Gyerekszobai dekoráció: világító felirattal

Gyerekszoba ötletes berendezése

Linkwithin

2013. 06. 24.

Gyerekszobák: 10+1 gyerekszobai inspiráció

Ha gyerekszoba kialakítása előtt álltok, érdemes megnéznetek ezeket az inspiráló megoldásokat. Az emeletes-, vagy galéria ágyakkal sok hely nyerhető, akár 1, akár 2 gyermek alszik egy szobában. Hangulatos és egyedi tippeket találtok az alábbi képválogatásban, hogy láttassam, nem csak a standard bútoripar által kínált lehetőségek vannak. Íme 10+1 inspiráló gyerekszobai ötlet, emeletes- vagy galéria ágymegoldásokkal!

Kidsroom loftbed inspiration, via.

Íme a legkedveltebb gyerekszobai inspirációk:



-tippek kis gyerekszoba berendezéséhez
-Könyvespolcból babaház
  -5+1 beépített menő kuckós ágy
-dekorálj ruhával
-kreatív ötlet: gumiállatkákból cserép
-10 játékkonyha ötlet, amit magad valósíthatsz meg

You might also like:

KIS LAKÁSOK LAKBERENDEZÉSE - ÁGY A FELLEGEKBEN

Gyerekszoba: 5+1 menő beépített kuckó

Hálószobai ötletek: ágy az ablak előtt

Gyerekszobai ötletek: inspiráló megoldások!

Linkwithin

2013. 06. 10.

Bútor barkács: kirakható gyerek ülőke

Egy vastagabb rétegelt lemezből, és kétféle vastagságú farúdból készíthető el ez a csodás, paddá összekapcsolható gyermek ülőke. Ha megvalósítjátok, tényleg válasszatok strapabíró anyagokat és anyagvastagságokat hozzá, mert kizárt, hogy egy játékos kedvű felnőtt ne üljön rá. Ez egy igazán vidám darab, ami a lakás bármely szegletében garantáltan és hosszú éveken keresztül jól mutat! Egy újabb kreatív ötlet aHomemademodern-től, még több készítési képet találtok az oldalukon!

DIY puzzle stools, via.

A kislányos színekkel ellátott verzió is annyira szép! Még festett papucsok is készültek rájuk...

Nézegetnél további  bútor átalakítási projektet?

Íme néhány a kedvenceim közül:
-létra polc
-Az én íróasztal átalakításom
-A legkedveltebb ikea hack 
-ágyvég barkács ötlet: régi deszkákból
-romantikus ágyvég filc virágokkal

You might also like:

Iskolai székből romantikus ülőalkalmatosság

Gyerek szék - gyerek rajzokkal tarkítva

Csináld magad gyerekpad!

Kreatív bútor: betonból bárszék

Linkwithin

2012. 12. 10.

Tippek kis gyerekszoba berendezésére

Ha egy szobába kettő gyereket kell elhelyezni, picit szeparált élettérrel, az nem egyszerű. Az sem egyszerű, ha egy picike szobába szeretnénk ágyat, gardróbot, íróasztalt és még egy kis életteret is. Okos beépített bútorral azért lehet csodákat tenni, keskenyebb szekrényekkel és felhajthatós ággyal nyerhetünk nagy (vagy legalább is a helyzethez képest jelentős) teret. Egy ágy önmagában 2 négyzetméter, egy 6-8 négyzetméteres szobának csaknem az egy harmada, negyede. Ha megemeljük, és alá tesszük az íróasztalt, az is egy jó lehetőség. Összegyűjtöttem néhány inspiráló kis gyerekszoba berendezési képet.

Space saving ideas for kidsroom! via 1, 2

 

KRESZ változások

A személygépkocsikat érintő KRESZ változások
 

Mivel szinte gyakorlattá vált autók esetén az első rendszám leszerelése, motorkerékpároknál pedig a hátsó megtörése, hogy a fotót vagy videót készítő sebességellenőrző készülékek felvételein olvashatatlan legyen a rendszám, és így azonosíthatatlan a jármű, a jogszabályalkotó szigorította a rendszámhasználatot. A rendszám nélküli autózás visszaszorításáért a módosítás pontosítja a rendszámhasználat szabályait - hatósági jelzés nélkül a gépjárművek a közúti közlekedésben nem vehetnek részt.

Új eleme a szabályozásnak a gépkocsikra vonatkozó behajtási tilalom környezetszennyezési jellemzők alapján történő meghatározásának lehetősége, amelyet a közútkezelők a védett belterületi övezetekben fognak alkalmazni – a környezetszennyezési jellemzők azonosítására a rendszámon elhelyezett, a környezetvédelmi igazolólaphoz tartozó matrica, pontosabban annak színe szolgál.
 

A vasúti átjárok megközelítése esetében az eddig általánosan érvényes és megadott kötelező 30 km/h sebességhatár megszűnik, az áthaladáskor az adott útra érvényes sebességhatárt kell betartani. A „leállósávok” forgalmi rendjének pontosításával lehetőség nyílik a szabálytalan használat jelenleginél szigorúbb szankcionálására, ezzel a cél a balesetveszély elkerülése. További változtatás, hogy a gépkocsik elszállítására jogosultságot kapnak a közterület-felügyeletek is valamint lehetőség nyílik a magánutak külön jelzőtáblával történő jelölésére is. További információval bővülnek az útjelzőtáblák, valamint újabb sebesség ellenőrzésre figyelmeztető táblát vezetnek be.


Idézetek a jogszabályból:

Az R. 5. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni,
a) amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye van;
b) amelyre külön jogszabályban meghatározott számú, típusú és elhelyezésű hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] van(nak) felszerelve;
c) amely a jogszabályban meghatározott műszaki és környezetvédelmi feltételeknek megfelel;
d) amely az utat és tartozékait nem rongálja és azok környezetét nem szennyezi;
e) amely megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételnek.
(2) A jármű vezetője, mielőtt a járművel a telephelyről (így különösen a garázsból) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését), továbbá a hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] meglétét, állapotát – az adott körülmények között indokolt módon – ellenőrizni.”

Az R. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hatósági jelzés(eke)t [rendszám táblá(ka)t] a járművön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos.”


Az R. 14. §-ának (1) bekezdése a következő z/3. ponttal egészül ki:
„z/3. „Környezetvédelmi övezet (zóna)” (53/e. ábra); a jelzőtábla azt jelzi, hogy a „Környezetvédelmi övezet (zóna) vége” (53/f. ábra) jelzőtábláig az úton (övezetben) a gépkocsik nem közlekedhetnek.

A kiegészítő jelzőtábla jelzi azon környezetvédelmi igazolólaphoz tartozó – a hatósági jelzésen (rendszámtáblán) elhelyezett – matrica színét, amellyel rendelkező gépkocsira a behajtás tilalma vonatkozik.

A behajtási tilalom alól az út kezelője felmentést adhat. A kiegészítő jelzőtáblán „Kivéve engedéllyel” felirat is elhelyezhető.”


 

Az R. 16. §-ának (1) bekezdése a következő z/6. ponttal egészül ki.
[A veszélyt jelző táblák:]
„z/6. „Torlódás” (95/f ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton forgalmi akadályt képezhetnek a feltorlódott járművek;


Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő d/2. ponttal egészül ki:
[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]
„d/2. „Magánút” (109/b. ábra);
„Mindkét irányból behajtani tilos” (40. ábra) jelzőtábla alatt elhelyezett tábla azt jelzi, hogy az út a közforgalom elől el van zárva.”
 

Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő v/1. ponttal egészül ki:
 [A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]

„v/1. „Útirány-előjelző tábla” (139/a – 139/b. ábra); a tábla autópályán és autóúton azt jelzi, hogy a megjelölt helységek vagy a megjelölt országok a következő útkereszteződésnél melyik irányban érhetők el;”
 

Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő y/1. ponttal egészül ki:
[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]
 

„y/1. „Útvonal-megerősítő tábla” (145/a. ábra); a tábla autópályán és autóúton az út számát, a táblán megjelölt települések távolságát (km mértékegységben) jelzi, továbbá az útcsatlakozások távolságát is jelezheti;”



Az R. 37. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Autópálya és autóút úttestjén – a forgalmi okból szükséges megállást kivéve – megállni tilos. Tilos a leállósávon megállni vagy várakozni, kivéve ha:
a) műszaki meghibásodás miatt a jármű továbbhaladásra képtelen;
b) a jármű a forgalmat ellenőrzi;
c) a jármű útfenntartást, úttisztítást végez;
d) a jármű, a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végzi;
e) a jármű a megkülönböztető jelzést adó berendezését működteti.”



Az R. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A leállósávon – ha a közúti jelzésekből más nem következik – csak a b)-e) pontban meghatározott járművek és a forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek közé besorolni kívánó járművek haladhatnak. A leállósávon álló, a forgalmat ellenőrző járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen. A leállósáv igénybevételére jogosultaknak a feladatuk ellátását követően a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyniuk a leállósávot.”

Az R. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.”
 

Az R. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos-átkelőhely előtt meg is tudjon állni.”


Az R. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendőrség, a közterület-felügyelet, a közút kezelője – az üzemben tartó értesítése mellett és költségére – elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely
a) a 15. § (9) bekezdés 63/b. ábra szerinti kiegészítő táblával ellátott megállást vagy várakozást tiltó jelzőtábla hatálya alá eső területen szabálytalanul várakozik,
b) a 37. § (4) bekezdésében, továbbá a 40. § (1)-(2) és (5) bekezdésében, valamint a (8) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott megállási tilalom megszegésével, vagy a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik,
c) kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik,
d) a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott, jelzőtáblával vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik.
A jármű elszállításáról a közterület-felügyeletnek, illetve az út kezelőjének a rendőrséget is értesítenie kell.”

Az R. 59. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Azt a hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, főútvonalon tilos, mellékútvonalon – közterület-használati engedély nélkül – legfeljebb 10 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet a rendőrség, a közterület-felügyelet, a közút kezelője – a tulajdonos költségére – eltávolíthatja.”

Az R. 2. számú függeléke a következő zs/5) ponttal egészül ki:
[Az út mellett vagy közelében levő egyes létesítményekről tájékoztatást adó jelzőtáblák:]
„zs/5) „Közúti forgalom ellenőrzése” (36. ábra); a járművek elhaladási sebességének ellenőrzésére szolgáló sebességellenőrző berendezés fix telepítését – a berendezéstől számított ésszerű távolságra – e táblával kell jelezni.
Az átlagsebesség-ellenőrző rendszerrel ellátott útszakasz kezdetét a „Közúti forgalom ellenőrzése” (36. ábra), az ellenőrzött útszakasz végét a „Közúti forgalom ellenőrzésének vége”(37. ábra) jelzőtábla jelzi.”
 

Az induló tanévben minden más lesz

Az induló tanévben minden más lesz

         Egy hónap múlva itt a szeptember. A köznevelésben dolgozó közel kettőszázezer ember pedig nem is sejti, hogy a köznevelés állami finanszírozási rendszere szeptemberben összeomolhat. Ettől a naptól kezdődően nem lehet ugyanis megválaszolni azt a kérdést, hogy az állami költségvetés hány embernek köteles folyósítani a bérét és azok közterheit, milyen eljárás szerint, s lesz-e rá fedezet. Egy hónap múlva itt a szeptember. A köznevelésben dolgozó közel százötvenezer pedagógus nem lehet biztos benne, hogy ettől a naptól kezdve hány órát kell tanítania és milyen fizetésért. Egy hónap múlva itt a szeptember. Minden pedagógusnak új munkaszerződést, vagy közalkalmazotti kinevezést kellene kapnia. Íme, egy „tanulságos” történet arról hogyan nem kellene átszervezni az ország legnagyobb ellátó rendszerét.

          Elmélkedések a mai helyzetről

         Ahhoz, hogy a köznevelési intézmény finanszírozni tudja feladatait, kell, hogy legyen költségvetése, amely meghatározza, milyen összeg áll rendelkezésére tevékenységének megszervezéséhez. A költségvetést a köznevelési intézmény fenntartója készíti el. A köznevelési intézmény fenntartója a költségvetés végrehajtásához szükséges fedezetet három forrásból szedheti össze: a központi költségvetés által nyújtott támogatásokból, saját bevételeiből, az intézményi bevételekből. A köznevelési intézmény költségvetése egészen leegyszerűsítve két nagy részre osztható: a szakmai feladatok végrehajtásának költségeire, és a szakmai feladatok végrehajtásához szükséges feltételek – például épület üzemeltetése – biztosításának költségeire. A szakmai feladatok végrehajtásának költségei között a legnagyobb tétel azoknak a bére és járulékai, akik részt vesznek a feladatok végrehajtásában. Ezért a köznevelés egész rendszerének és az egyes köznevelési intézményeknek a finanszírozhatóságát döntő módon befolyásolják azok a szabályok, amelyek meghatározzák a szükséges és elégséges létszámot, a foglalkoztatottaknak járó kötelező juttatásokat, és a pedagógusok foglalkoztatásának sajátos kérdéseit.

         A köznevelés intézményei közül az óvodák, iskolák és kollégiumok ''teszik ki'' a köznevelési rendszer túlnyomó többségét. A szakmai feladatok végrehajtásában döntő módon a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt. Az ő munkájukat a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak egészítik ki, például a dajka az óvodában. A köznevelés rendszere működéséhez szükség összeg legjelentősebb részét, közel hetven százalékát a szakmai feladatok végrehajtásában közreműködők juttatásaira és azok közterheire kell fordítani.

         2013. január l-jétől a települési önkormányzatok csak óvodát tarthatnak fenn. Ettől az időponttól kezdődően az összes többi községi és városi önkormányzati köznevelési intézmény átkerült a központi hivatalként működő állami intézményfenntartó központhoz. Ez a változás nem egyszerű fenntartóváltás volt. Az önkormányzati intézmények jogilag megszűntek, beolvadtak a hivatalba, annak részévé váltak. Ettől az időponttól kezdődően nem rendelkeznek külön költségvetéssel, vezetőjük nem rendelkezik munkáltatói joggal. Minden kinevezésről, illetve a kinevezés megszüntetéséről a hivatal elnöke dönt. A finanszírozhatóság oldaláról vizsgálva ezt a változást, azonnal megállapítható, kiesett az egyik forrásoldal, a „saját bevétel”, mivel a hivatal nem szed adót, nem működtet gazdasági társaságot stb. Miután az ingyenes állami oktatásban az intézményi bevételek - az egész bevételi és kiadási oldalhoz viszonyítva - jelentéktelen szerepet töltöttek be még a közoktatás rendszerében is, az államnak kell hozzátenni a rendszer működéséhez azokat az összegeket, amelyekkel korábban a települési önkormányzatok egészítették ki a központi költségvetés által nyújtott támogatásokat. (Igaz, javít a helyzeten, hogy az állam kötelezte a háromezer lélekszámnál nagyobb településeket arra, hogy, saját zsebükből finanszírozzák az állami iskolák épületeinek és más vagyontárgyainak a fenntartását.) A hivatal részévé vált köznevelési intézmények elveszítették szerződéskötési jogukat. Így a szakképző intézmények, amelyek korábban vállalkozásaik révén - intézményi szinten jelentős - bevételhez jutottak, nem tehetnek szert saját bevételre.

        Elmélkedések a szeptemberi változásokról

         2013. szeptember l-jétől megváltozik a központi költségvetés által biztosított támogatás meghatározásának "filozófiája''. Évek óta, eddig az időpontig az adott intézménybe felvett gyermek-, illetve tanulólétszám és a közoktatásról szóló törvényben pontosan meghatározott mutatószámok (tanítási időkeret, pedagógusok kötelező óraszáma, átlag osztálylétszám) alapján kidolgozott úgynevezett teljesítménymutatóhoz kapcsolódó összegek jártak az intézményfenntartóknak. Ebben az évben az önkormányzatoktól elvonták azt az összeget, amelyet 2012-ben a közoktatásra fordítottak és beépítették az állami intézményfenntartó költségvetésébe. A települési önkormányzatok megkapták - a tavalyi év adatai alapján számítva - az óvodák működésére szánt összeget. Az egyházi, az alapítványi és más magánintézmények szeptemberig a 2012. évi szabályok alapján kapják a támogatást.

        A szeptembertől induló tanévben minden fenntartó tekintetében alkalmazni kell a finanszírozás új szabályait: a költségvetési hozzájárulás összegének fedeznie kell az óvodák, iskolák, kollégiumok feladatainak ellátásához szükséges pedagógusok és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. Vagyis pontosan meg kell határozni a finanszírozás oldaláról elismert létszámot. Csakhogy ez a létszám megfelelő szabályozás hiányában nem határozható meg. Ezért egyetlen fenntartó, egyetlen intézményvezető sem tudhatja, hogy a szeptemberben induló új tanévben az intézményi létszámból hány foglalkoztatottat „ismer el” az állam finanszírozott létszámként. Az e körön kívül esőknek ugyanis saját forrásból kell előteremteni a bérét, vagy el kell küldeni őket. Aki azonban szeptemberben első munkanapján felveszi a munkát, annak októberben a munkáltatóknak ki kell fizetnie a szeptember l-jétől megemelkedő munkabért, illetményt. Ehhez a fedezetet minden fenntartónak elő kell teremtenie.

      A pedagógusok létszáma az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok alapján határozható meg. Minden egyes óvodai csoportban óvodai foglalkozásokat, iskolai osztályban tanítási órákat tartanak a pedagógusok. A pedagógusok munkaideje két nagy részből áll: a foglalkozásokra, tanítási órák megtartására fordítható időből (ez év szeptemberéig ez volt a pedagógusok heti kötelező órája, az iskolákban általában heti huszonkét óra) valamint az ezek előkészítésére, a megtartásukhoz szükséges felkészülésre, a dolgozatjavításra, a nevelőtestületi munkában való részvételre, a szülőkkel való találkozásra, az adminisztrációs feladatok ellátására, az eszközök, szertárak gondozására szolgáló időből. A pedagógusok finanszírozott létszáma attól függ, hogy hány gyermekből állhat az óvodai csoport, hány tanuló lehet egy csoportban, egy osztályban, hány óvodai foglalkozást, iskolai tanítási órát kell megtartani egy héten, és a pedagógusoknak a heti teljes munkaidejükből hány órát kell óvodai foglalkozásra, tanítási óra megtartására fordítaniuk. Szeptembertől kezdődően minden megváltozik: a csoportok, az osztályok kialakításának rendje, a pedagógiai munkához rendelkezésre álló időkeret megállapításának előírásai, a pedagógusok munkavégzését meghatározó szabályok.

        Elmélkedések a létszámok meghatározhatatlanságáról

       Szeptembertől teljesen át kell alakítani az általános iskolák működését. Az általános iskola valamennyi évfolyamán a tanulónak a reggeli iskolakezdéstől délután tizenhat óráig bent kell tartózkodnia az iskolában. Ehhez a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban kell megszervezni, úgy, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak.

        Az új tanítási évtől kezdődően a pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát, heti harminckét órát az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. A munkaidő fennmaradó részében, heti nyolc órában a pedagógus a munkaidejének beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A pedagógusnak az iskolában a teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában – legalább huszonkettő és legfeljebb huszonhat órában - tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A munkaidő huszonhetedik órájától a harminckettedik órájáig tartó időben a pedagógus – az intézményvezető intézkedése szerint – a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Miután a köznevelésről szóló törvény nem tartalmazza az évtizedek óta alkalmazott napközi, tanulószoba, szakkör, önképzőkör fogalmakat, nehéz megválaszolni, hogy az általános iskolák a tanítási órák mellett milyen foglalkozásokat szervezzenek az egész nap ott tartott tanulóknak. Pontos törvényszöveg hiányában nem egyértelmű, milyen foglalkozások tekinthetők egyéb foglalkozásnak, nincs jogszabályi értelmezése a tanulói felügyeletnek és az eseti helyettesítésnek.

      A finanszírozott, engedélyezett időkeretek megtalálhatók a köznevelésről szóló törvényben. Csak a felhasználásának módja nem rendezett. Az időkeret két részből áll: a tanuló heti kötelező és választható tanóráinak számából (első-harmadik évfolyamon heti huszonöt óra) és az osztályok engedélyezett heti időkeretéből (első-harmadik évfolyamon heti ötvenkét óra). A két szám közti különbség (első-harmadik évfolyamon heti huszonhét óra) a tanórai foglalkozásra, egyéb foglalkozásra és osztálybontáshoz vehető igénybe. Osztálybontás esetén a tanítási órákat az érintett tantárgyból nem az osztály minden tanulójának, hanem csoportonként külön-külön tartja meg a tanár. Így például, ha a testnevelési órákat nemenkénti osztálybontásban szervezik meg, akkor egy osztályban hetente nem öt, hanem tíz testnevelési órát kell tartani. (2012. december 21-jén jelent meg a kerettantervet kiadó jogszabály, amely alapján az iskoláknak 2013. március 31-jéig felül kellett vizsgálniuk pedagógiai programjukat, melyet 2013. szeptember 1-jétől az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon be kell vezetniük. A pedagógia programot a fenntartónak – a korábbi előírásoktól eltérően - nem kellett jóváhagynia, csak ha abból a fenntartóra többletkötelezettség hárul.)

        A csoportok, osztályok ''kialakításához'' három mutatót tartalmaz a köznevelésről szóló törvény: a minimális (általános iskolában 14), a maximális (általános iskolában 27) és az átlag (általános iskolában 23) létszámot. (Jól jellemzi a helyzetet, hogy a csoportok, osztályok kialakításának szabályait 2013. május 5-én megváltoztatta az Országgyűlés, megengedve a maximális létszámok átlépését és megtiltva a minimális létszámot el nem érő csoportok, osztályok indítását. Csakhogy az óvodai felvételek április 20-tól május 20-ig tartottak, az általános iskola első évfolyamára pedig április 1-je és április 30-a között kellett beiratkozni.)

      Egy kissé leegyszerűsített példa alapján jól érzékelhető a finanszírozott pedagógus-létszám változása az eltérő mutatók alkalmazásakor: Ha az iskola első évfolyamára felvettek százhúsz tanulót, nem mindegy, hogy milyen létszámmal kell kiszámolni az indítható osztályok számát. Átlag létszámmal számolva ugyanis: 120 : 23 = 5,2 osztály, maximális létszámmal számolva: 120 : 27 = 4,4 osztály indítható. (Miután a maximális létszám húsz százalékkal átléphető, a továbbiakban 5, illetve 4 osztályra lehet átszámítani.) Az osztályokhoz kell hozzárendelni a finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretet, amely öt osztály estén 5 X 52 = 260 óra/hét, négy osztály esetén 4 x 52 = 208 óra/hét lesz. Az időkeret elosztva a pedagógus által tanítással töltött idővel, „kijön” a finanszírozott pedagógus-álláshelyek száma. Az öt osztályra számított heti időkeret osztva a tanításra fordítható minimális idővel: 260 : 22 = 11,8 főt „ad”. A négy osztályra számított heti időkeret osztva a tanításra fordítható maximális idővel: 208 : 26 = 8 főt biztosít. Közel egymillió-kétszázezer tanulóra átszámítva a különbséget harmincezer főt kapunk, s benne van a „pakliban” a harminckét tanítási órával történő számítás lehetősége is.

       A finanszírozott létszám része az előírt vezetői létszám és az előírt nevelő és oktató munkát segítők létszáma. A vezetői létszámot a köznevelésről szóló törvény 1. melléklete, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő finanszírozottak létszámát a köznevelésről szóló törvény 2. melléklete tartalmazta. Mielőtt hatályba léphettek volna a mellékletek 2013. szeptember l-jén, az Országgyűlés – 2013. június 23-án - kicserélte azokat. Az új mellékletek csak az óvodára nézve tartalmaznak rendelkezéseket. Ezért ma nem lehet tudni, hány vezetőt finanszíroz az állam az iskolákban és kollégiumokban, mint ahogy azt sem, finanszírozza-e az állam az iskolatitkár, a laboráns, a szakoktató, szabadidő-szervező stb. foglalkoztatását.

        Elmélkedések a bérek mértékének megállapíthatatlanságáról

       A ma hatályos - 2013. június 26-án módosított - törvényszöveg világosan rendelkezik. 2013. szeptember l-jétől új foglalkozási rend lép hatályba a pedagógusok tekintetében, és új bérezési rendszer az óvodák, iskolák, kollégiumok pedagógusai tekintetében. Az oktatásért felelős miniszter által az elmúlt hetekben adott nyilatkozatok és az irányítása alatt álló minisztérium által elkészített és nyilvánosságra hozott törvényjavaslat szerint azonban az új díjazási rendszert kiterjesztik a pedagógiai szakszolgálat (logopédia, nevelési tanácsadás, stb.) pedagógusaira, a pedagógiai intézet szakértőire, valamint a gyermekvédelmi intézményekben dolgozó pedagógusokra is. Az óvodák, iskolák, kollégiumok pedagógusainak a munkabérét, illetményét pedig fokozatosan emelik meg az életpálya-modellben meghatározott mértékig. E megoldáshoz azonban módosítani kell a június 26-án elfogadott törvényszöveget.

        Elmélkedések a hiányzó intézkedésekről

        Végezetül: A kormány rendelkezik felhatalmazással arra, hogy megállapítsa az állam által finanszírozott létszámot, illetve, hogy meghatározza a pedagógus létszám kiszámításának módját, továbbá, hogy szabályozza a pedagógusok foglalkoztatását, meghatározva többek között az egyéb foglalkozás, az eseti helyettesítés kérdéseit. Ez a rendelet, bár tervezetét nyilvánosságra hozták és a kormány július 23-i ülésére benyújtották, a mai napig nem jelent meg.

        Ha rendkívüli Országgyűlést hív össze a kormány és elfogadtatja a köznevelésről szóló törvény újabb módosítását. Ha elfogadja a kormány a köznevelési intézményekben történő foglalkoztatás új szabályait. Akkor már csak arra van szükség, hogy az Országgyűlés megalkossa a nem állami, nem önkormányzati intézmények finanszírozásának rendjéről szóló törvényt, és az új díjazási rendszerhez hozzárendelje a hiányzó – ebben az évben közel hetvenmilliárd forint - összegeket. Az állami intézményfenntartó központ elnökének pedig meg kell oldania a több mint százezer közalkalmazotti szerződés elkészítését, aláírását és aláíratását. (Minden fenntartónak el kell készíteni az új munkaszerződéseket erre az időre.) Csupán emlékeztetőül: egy hónap múlva itt a szeptember.

                                                                                                                            Szüdi János

HOGYAN RAJZOLJUNK FEJET, BÁRMILYEN SZÖGBŐL

Közzétéve: 2013. augusztus 6. kedd

Ez nagyon jó!!! Nem rég találtam. Logikus és teljesen érthető módon bontja le a fejrajzolás alapjait, az arányokat, hogy a fej/arc egyes részeinek hol a helye. És hát ez az alap, ha ezt jól veszed fel, az már fél siker. 

Megpróbálom összefoglalni a lényegét a videónak, ha esetleg az angol nem menne annyira, akkor is érthető legyen, amit látsz. De nagyon jól illusztrálja ennek a jó kis tananyagnak a készítője, hogy miről is van szó, így szerintem nyelv nélkül is nagyon jól érthető. 

Akkor először is a videó, majd alatta találjátok az én kis összefoglalómat róla.

És akkor az összefoglaló. A lényeg, hogy ha levesszük az arc részeit, mint szem, orr, száj, fül, akkor az alap kiinduló pont az egy kör, de mivel az arc nem teljesen gömböjű, hanem van egy oldalsó, laposabb része, ennek a laposabb résznek az ábrázolásához rajzolunk a kezdő körön belül egy kisebbet, ami nem is gömb, hanem inkább egy ovális.
Ennek az oválisnak a mérete mindig ugyanakkora, akármilyen állásban, szögben is legyen az arc éppen, vagyis 2/3-a a kezdő körnek.
Hogy helyesen vedd fel a méretét, és hogy jól helyezd el, először képzeledben felezd meg a kört függőlegesen, majd mind két felet oszd fel harmadokra. A kisebb oválisod tetejének a felső fél legfelső harmadánál, az aljának pedig az alsó fél legalsó harmadánál kell lennie. Ezt a videón látod illusztrálva is.

A kis oválisnak a szélessége attól függ, hogy éppen merre is néz az illető arca. Az ovális felső ive a halánték-homlok találkozási pontja. Tehát az ovális szélességével tudjuk ábrázolni, hogy merre is fordul épp az arc, mekkora rész látszódik az arc oldalsó, laposabb részéből.

Azt, hogy le, vagy felfelé néz-e az illető, és hogy mekkora a fej döntése, ezt egy vonallal tudod ábrázolni, ami keresztül halad a kis oválison, ennek a vonalnak a szöge mutatja a fej döntöttségét fel vagy le. Ez a vonal tulajdonképpen nem más, mint a szemöldök vonalának és a fül tetejének az összekötése.

Ha ezt a vonalat meghosszabbítjuk a körön keresztül, az lesz a szemöldök vonala. Majd rajzoljunk a felső vonallal/ívvel párhuzamos ívet alulra is, kezdve az ovális alsó pontjától. Ez a vonal jelenti majd az orr alját.

Az arc felosztható harmadokra, a hajvonalától a szemöldök vonaláig, a szemöldök vonalától az orr alsó részéig, és a harmadik harmad innen az áll aljáig. Szóval a már meglévő távolság a szemöldök és az orr alsó vonala között, amit már felrajzoltunk, ez egy harmad. Ezt a mértéket vegyük fel az orr alsó vonalától lefelé, és megkapjuk, hogy hova esik az áll alsó vonala. Jelöljük be ezt is.

Nézd meg az áll formáját, ezt a formát rajzoljuk meg a kis oválison keresztül, és a másik oldalt. Most meg kell határoznunk az áll azon vonalát, ahol az oldalsó rész és az első rész találkozási pontja van. Ezt úgy tudjuk meghatározni, hogy egy ívet húzunk az áll alsó ívének szélétől a kis ovális azon pontjához, ahol a szemöldök és fül összekötő vonala keresztezi az állnál meghúzott oldalsó vonalat (a videót nézve ez érthetőbb lesz  )

Majd találjuk meg az arc középső vonalát. Ha ez is megvan és berajzoltuk, akkor jöhet a nyak. Majd már “csak” meg kell rajzolni az arcéleket és az arc részeit, mint szemek, száj, orr, fül. De ezt majd máskor.  Illetve találsz itt a blogon ezekről is külön anyagokat már.

——————–

Linkek:

Tudsz rajzolni,de szeretnél festeni is? Online Színes Tanfolyam

Tanulj meg rajzolni a nulláról: http://rajzhobby.hu/jobb-agyfeltekes-rajzolas

Facebook: https://www.facebook.com/hobbyrajz

Termékek az én rajzaimmal: http://www.zazzle.com/artbyagnes